Eszembe jutott az egyik könyv, amit nemrégiben olvastam: Gary Chapman – Ross Campbell: Gyerekekre hangolva (Harmat Kiadó 2006). Gary Chapman több könyvet írt már a szeretetnyelvekről. Öt alapvető szeretetnyelvet különböztet meg: minőségi idő, elismerő szavak, testi érintés, szívességek és az ajándékozás. Mindannyiunknak van egy elsődleges szeretetnyelve. Akkor érezzük leginkább, hogy szeretnek minket, ha ezen a nyelven “szólnak hozzánk”, ezzel tudják legeredményesebben feltölteni a “szeretet-tankunkat”. A Gyerekekre hangolva arról szól, miként működnek a szeretetnyelvek a gyerekek esetében, és hogyan tudjuk a szeretetnyelvüket megismerni, megérteni és a családi harmóniát segíteni ezzel a tudással.

A gyereknevelésben mindegyik szeretetnyelv fontos, de a szerzők különösen kiemelik a testi érintés szerepét. Sok-sok kutatás bizonyította már, hogy az elhanyagolt kisgyerekek lassabban fejlődnek, mint azok a társaik, akiknek bőséges testi kontaktusban és odafigyelésben van részük. Minden kisbaba igényli a testközelséget. Azoknak a kisgyermekeknek azonban, akiknek elsődleges szeretetnyelve a testi érintés, minden más szeretetkifejezésnél fontosabb, hogy sokat legyenek testközelben, sok és sokféle testi kontaktusban legyen részük. Ezeknek a gyerekeknek (családoknak) még fokozottabban ajánlott a hordozás, mert így maximálisan ki tudják elégíteni a kicsik testközelségre való igényét, melynek eredményeképp kiegyensúlyozottabbak és nyugodtabbak lesznek ők és, és ezáltal szüleik is.

Mikor Flóra pár hónapos volt, az igényei és a praktikum vezetett el minket a hordozókendőhöz (mindig kézben akart lenni, mi pedig két hónap elteltével már nagyon nehezen bírtuk a kézben ringatást). Azóta már többszörösen is kaptunk megerősítést arról, hogy neki a testi érintés kulcsfontosságú szeretetkifejezési eszköze, és nagyon-nagyon jól tettük, hogy a hordozás mellett döntöttünk. Manapság már úgy látom, hogy az  ún. “többemberes” babák valójában nem több embert igényelnek, hanem sok-sok testkontaktust. Ezt pedig a hordozással könnyen megadhatjuk nekik (akár az anyuka is egyedül, ha napközben nincs segítsége).

Ha hordozóeszközt keresel, itt nézz körül!

Forrás: sajto-foto.hu; készítette: Huszti István

Tanulság: bárhová is megyünk a kicsivel, mindenütt jól jön(ne) a hordozókendő. Speciális esetekben a babafülvédő is

Ez nem egyedi jelenség, ezért a hordozóeszköz gyártók ilyen szempontból is felkészültek a kicsik igényeire: lehet kapni olyan hordozókendőket, melyeket kifejezetten a gyerekek méreteire szabtak: ezzel a gyermek hordozókendővel ugyanolyan kendőjük lehet, mint édesanyjuknak, ugyanúgy hordozhatják ők is babájukat, mint édesanyjuk hordozta őket vagy a kistestvérkét! Sőt a nagyobbak saját kistestvérüket is hordozhatják benne.
A gyermekkendőknek szintén van kis zsebük, és kötésleírásuk!

Jelenleg a következő mintákban kapható:

Víz (fehér fekete csíkos)
Föld (szürke levélmintával)
Rózsa
Rubin
Nyár
Forrásvíz
Havasi Gyopár
Kék Csillag

Ez a kendő 30cm széles, kb. 3 méter hosszú.

Ára: 25 Euro (forintban a napi MNB árfolyamon számolva – mnb.hu)

Megrendelés
[contact-form-7]

Flóra pl. így hordoz – és persze mesél közben

Vannak érvek pro és kontra. Összeszedtem azokat az információkat, amelyeket érdemes végiggondolni a téma kapcsán.Először is a hivatalos verzió a kerékpárral való gyermekszállításról: “Kétkerekű kerékpáron egy 16. életévét betöltött személy legfeljebb egy, 10 évesnél fiatalabb gyermeket szállíthat a megfelelő gyermekülésen. Kettőnél több kerekű kerékpáron legalább 17 éves személy szállíthat utast.” (Idézet a KRESZ-ből.)

“Magyarra” lefordítva a dolgot ez annyit jelent, hogy kisgyermeket csak és kizárólag biciklis ülésben lehet szállítani. Ilyen ülésekből elég nagy a választék (kormányra szerelhető vagy épp a csomagtartóra; “áthelyezhető” vagy fix; esetleg még dönthető is stb.) Mindegyik ülés lényege, hogy a  gyermek önállóan ül benne, és külön be van csatolva egy biztonsági övvel.

A fentiekből következik, hogy ilyen ülésben csak akkor szállítható a gyermek, ha már tud ülni. Van tehát 6-8 hónapunk a baba születésétől, amikor választanunk kell: vagy nem biciklizünk babával együtt, vagy úgy kerekezünk, hogy magunkra kötjük a bébit. A vélemények megoszlanak a témával kapcsolatban.

Vannak, akiknek a biztonság a legfontosabb, és csak akkor ülnek kétkerekűre, amikor a baba már tud ülni, és biciklis gyerekülésben szállítható. A kerékpáron való közlekedéshez másik biztonsági eszköz is jár: a biciklis sisak (gyereknek és felnőttnek egyaránt.)

Vannak, akik a gyakorlatiasságot választják, és hátukra kötött babával kerekeznek (ha már hordozott babával biciklizik valaki, az biztos, hogy mindenképp a hátán kell legyen a kisgyerek!!!) Azt vallják, számukra ez a megoldás épp olyan biztonságos, mintha ülésben lenne a baba.

Elvben és a gyakorlatban lehet így is, lehet úgy is. Akik azonban a hátukra kötött babával kerékpároznak, jobb, ha tudják: ha megállítja őket a rendőr, csak a két szép szemükben, beszélőkéjükben és a csáberejükben bízhatnak, ha el akarják kerülni a büntetést. A jelenlegi rendelkezések szerint ugyanis ez a közlekedési mód nem szabályos.

Választhatunk azonban más praktikus eszközöket is a családi biciklitúrákhoz. Ilyen pl. a biciklis utánfutó. Ez teljesen szabályos és biztonságos is.

A fentiekkel nem az volt a célom, hogy bárkit befolyásoljak, pusztán az, hogy a tények és tapasztalatok fényében gondolkodj el: neked melyik megoldás a legmegfelelőbb.

Kapcsolódó anyagok:

Kerékpárosokra vonatkozó KRESZ szabályok

Magyar Kerékpárosklub

A hordozást sok-sok élethelyzetben lehet használni, ezek közül sorolok fel jópárat ebben a bemutatóban. Célom az, hogy

- ha már használod a hordozást egyik vagy másik élethelyzetben, akkor ötleteket adjak, hogy hogyan lehet máskor és másképp is segítségedre a hordozód

- ha van olyan ismerősöd, aki mondjuk panaszkodik a közlekedés, a lift hiánya vagy a nyilvános szoptatás nehézségei miatt, neki is tudd ajánlani a hordozást mint praktikus segédeszközt

Akik rendszeresen hordozzák kisbabájukat, számtalan más kisebb-nagyobb dolgot fel tudnak sorolni, amiben mind-mind segítségükre van a hordozás, megkönnyíti a mindennapi életüket, előnyt jelent a napi teendőkben.

A te tapasztalataidat is várom a hozzászólásokban!

Némelyek azért jönnek a tanfolyamra, mert első gyermeküket nem hordozták, és ezt utólag nagyon sajnálják. Következő babájukat már mindenképp szeretnék hordozni, mert tudják és érzik, hogy ez mennyire fontos és jó dolog.

Mások azért keresnek meg, mert hordozták ugyan elsőszülöttüket, de nem megfelelő hordozóeszközben. Vagy esetleg kendőben hordozták, de nem tanulták meg jól. Vagy csak elöl hordoztak, és akkoriban a csípőn- és háton hordozás elsajátítására már nem volt módjuk. Időközben viszont felismerték, mekkora szabadságot ad a háton hordozás és szeretnék megtanulni.

Bármikor is fordulnak hozzám, én nagy-nagy örömmel fogadom őket. Olyan nagyszerű érzés látni és tapasztalni, hogy a szülők maguk is egyre fejlődnek, és nem maradnak a mókuskerékben (“előző gyerekemet is így neveltem, jó lesz a másodiknak is így”), egyre többet informálódnak, egyre többet tudnak, és hajlandóak még többet tanulni.

A minap épp egy olyan anyukával találkoztam, aki a most 19 éves nagyfiát még annak idején kenguruban hordta, most három éves kisfiát már kendőben, de csak a kendőhöz kapott fényképes leírásból próbált boldogulni. Kislányuk pedig most egy hónapos, miatta tanulta meg kényelmesen és biztonságosan megkötni a kendőt.

A szülők tanulni vágyásán és információéhségén, jóakaratán kívül van ennek a ténynek praktikus oka és háttere is. Mégpedig az, hogy minél több gyerek van, annál több kézre és figyelemre van szükség, és annál nagyobb segítség a hordozás. A kicsi baba nyugodtan szuszoghat édesanyján, míg a nagyobb testvér is megkapja, amire vágyik: figyelmet, mesét, játékot. Nem kell folyton azt mondani, hogy “most a baba miatt nem érek rá veled foglalkozni”.

Az új építésű házak többsége négyemeletes. A még tavaly is érvényben lévő szabályozás szerint minden (minimum) ötemeletes házban kötelező a lift kialakítása. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egy négyemeletes (vagy mondjuk egy kétemeletes) házba ne lehetne liftet építeni, de az építtetők többsége a négyemeletes házakba sem tett liftet. Sok fiatal pár költözött ilyen új építésű házba, és a költözéskor sokszor még nem gondoltak arra, mi lesz majd, ha kisbabájuk lesz: hogyan fognak közlekedni az emeleteken?

Aztán mikor várják a kisbabát, vagy megszületik a csöppség, szembesülnek a problémával: hogyan cipeljék nap mint nap emeleteken keresztül a babakocsit?

A házak egy részében nincs földszinti tároló sem, ahová esetleg betehetnék a babakocsit,vagy a tároló nem megbízható, tartani kell attól, hogy a kocsit ellopják.

Ilyen esetekben a babahordozás a megoldás. Hordozott babával nem okoz gondot megmászni néhány emeletet, sőt: kifejezetten jó sportolási lehetőség

2010. januárjától változott az építési szabályozás, és már a négyemeletes lakóházakba is kötelező liftet építeni. De mi lesz azokkal a családokkal, akik a harmadik emeleten laknak egy lift nélküli házban? Az ő problémájuk ugyanúgy megmarad.

Természetesen nemcsak az új építésű házaknál kérdés az emeletek száma és a lift használata. Vannak régi építésű bérházak, amelyekben az emeletekre két lépcsőn lehet feljutni. Az egyik a főlépcső, a másik a hajdani ún. cselédlépcső. A főlépcsőhöz többnyire utólag szereltek liftet, de vannak olyan lakások, amelyeket a főlépcsőtől nem lehet elérni, csak a lift nélküli cselédlépcsőről.

A régi bérházak között vannak olyanok is, amelyekbe utólag csak nagyon kicsi alapterületű liftet tudtak beszerelni. Ezzel a liftbeépítési kötelezettséget ugyan teljesítették, de a lift többnyire egy- vagy kétszemélyes, és sokszor olyan kicsi, hogy egy átlagos méretű babakocsi és a szülő, aki tolja, nem fér el benne egyidőben. Ilyen esetekben is nagy szolgálatot tehet egy jó hordozóeszköz.

A fentiekből két tanulságot szűrtem le:

1. Ha tehetjük, már költözés előtt gondoljuk végig, hogyan tudunk majd közlekedni kisbabával a lakóházban.

2. Ha van is használható lift a házunkban, akkor is nagyon jól jöhet a hordozás, amikor pl. elromlik a lift.

Én már csak tudom: hisz jelenleg a 10. emeleten lakunk – és bár ritkán romlik el a lift, ilyenkor mégiscsak könnyebb a hátamon felvinni a lányomat, mintha  a kezemben kellene tartanom azt a 13 kilót…

Szoptatás nyilvános helyen

Az elmúlt hónapokban a híradásokban is többször hallhattunk arról, hogy édesanyákat aláztak meg azért, mert nyilvános helyen (utcán vagy közintézményben, esetleg járművön) megszoptatták kisbabájukat. Sok intézményben nincs lehetőség arra, hogy az anya elvonuljon egy nyugodt baba-mama szobába a gyermekével, és ott etesse meg. Legtöbbször semmiféle lehetőség nincs, sok helyen a pelenkázót vagy a mellékhelyiséget (!) javasolják szoptatáshoz is.

Vannak, akiket egyáltalán nem zavar, ha kisbabájukat nyilvános helyen (utcán, parkban, középületben stb.) kell megszoptatniuk. Tegyük hozzá, teljesen normális dologról van szó, hisz a szoptatás a világ legtermészetesebb dolga. Ha éhes a kisbaba, megszoptatjuk – akárhol is vagyunk, hisz nem hagyhatjuk figyelmen kívül az erre való igényét. Sajnos a mai (hazai) társadalom nem eléggé elfogadó a nyilvános szoptatással kapcsolatban, de az aktív anyukák nem lehetnek ezért bezárva az otthonuk falai közé. Erről szólt nemrég a Kampány a Nyilvános Szoptatásért.

Az anyák között is sokan vannak, akik – a társadalmi közvélekedés miatt vagy szemérmességből – nem szeretnék, ha idegenek is szemtanúi lennének ennek az intim jelenetnek. Ilyen esetekben jön segítségünkre a hordozó(kendő). A legtöbb hordozóeszközben olyan diszkréten lehet szoptatni, hogy mások észre sem veszik. Ez megnyugtató és felszabadító lehet az anyukák számára. Valamint megóvjuk magunkat a “közfelháborodástól”, megaláztatástól. Ez megoldás lehet addig is, amíg a nyilvános szoptatás társadalmi elfogadottsága eléri a kívánatos szintet.

Szoptatás otthon

Ha már ismerjük a hordozóban való szoptatás lehetőségét, a használata természetesen nem kizárólag az otthon falain kívül történhet. Otthon is nyugodtan használhatjuk, a házimunka vagy családi élet során is segítségünkre lehet: úgy tudjuk szoptatni kisbabánkat, hogy közben tudjuk végezni a dolgunkat is: bepakolni pl. a mosógépbe, megkeverni az épp fővő ebédet, vagy tudunk foglalkozni a nagyobb testvérrel is.

A hordozás támogatja és segíti az igény szerinti szoptatást is, hisz az intenzív testközelség serkenti a tejtermelést.

Nekem mondjuk annak idején nem okozott gondot a nyilvános szoptatás, és – a néhány szúrós tekintetet leszámítva – szerencsére nem is bántottak emiatt, de azért sokkal jobb és kényelmesebb lett volna, ha már akkor megtanulom a szoptatós kötéseket.

A nyilvános szoptatásról még itt olvashatsz.

A témához kapcsolódó videó:

Ha szoptatással kapcsolatos kérdésed vagy problémád van, ide fordulhatsz:

• La Leche Liga Magyarország
• Laktációs szaktanácsadók Magyarországon
• Szoptatásért Magyar Egyesület

Szeretnél te is bárhol, bármikor nyugodtan szoptatni? A hordozókendőben való szoptatást megtanulhatod egy tanfolyamon!

Hordozásra születik 1. oldal

Hordozásra születik 2. oldal

Az áprilisi számban pedig a helyes hordozásról írok majd.

Amikor a kislányunk megszületett, még nem használtuk a hordozókendőt. Az első hetekben igen nehezen abszolváltuk a sétákat. Egyrészt mert tél volt, és a babakocsiba jól be kellett öltöztetni Flórát (az öltözködés pedig nem tartozott a kedvenc tevékenységei közé), másrészt pedig mert sokat sírt a babakocsiban. Pedig nekem mindenki azt mondta, hogy a babák szeretik a babakocsit, meg hogy milyen jól elalszanak benne. Na az én lányom nem. Csak akkor viselte el, ha a kezemben elaltattam, és így tettem be a kocsiba. Egyébként sírt és sírt vigasztalhatatlanul. Nem értettem, mi a baja.

Ha a te babád is így viselkedik, bizonyára sokszor hallottad már másoktól, hogy “minden gyerek szereti a babakocsit, bezzeg az ő gyereke mennyire szeret babakocsiban lenni, rögtön elalszik benne stb. “.

• Érezted már, hogy te vagy az “ufó”, mert kiveszed a babádat a kocsiból, ha sír, hogy megvigasztald, és inkább tolod az üres babakocsit fél kézzel, mint hogy babádat sírni hagyd?
• Éreztél már bűntudatot, hogy biztosan te csinálsz valamit rosszul, mert a babád nem marad meg a kocsiban, míg másoké szó nélkül nézelődik vagy alszik benne?

Most megnyugtatlak: igenis vannak babák, akik nem szeretik a babakocsit (nem csak a tied meg az enyém, sok más ismerőstől is hallottam már ugyanezt . Ha a te kicsid is ilyen, örülj neki! Ez ugyanis azt jelenti, hogy ő téged szeretne szoros közelségben tudni, nem a babakocsit! Ez nagyon jó hír, ugye? A kisbabák nem tudnak másképp kommunikálni, ha valami nem tetszik nekik, csak sírással. Ezzel jelzik, ha valami nem jó vagy hiányzik. Ha a babakocsiban sírnak, ezzel azt mondják, hogy nem a kocsit szeretnék, hanem téged! (Természetesen ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor nincs egyéb más igényük: éhség, szomjúság stb.)

A történetünk a következőképp alakult: barátnőmnek hála megtanultuk használni a hordozókendőt, és eleinte itthon, aztán kint is egyre többet jöttünk-mentünk kendővel. Mivel ez mindnyájunknak jó és kényelmes volt így, teljesen elmaradt a babakocsi, és vele a sírások is. Hát ilyen egyszerű

Ha a te kisbabád is sír a babakocsiban, jó szívvel ajánlom megoldásként a hordozást: a babád megnyugszik a közeledben – te pedig megnyugszol, hogy minden rendben és minden jól van, hisz ő is jól érzi magát.

Hordozóeszközök>>