A minap egy női társaságban az egyik nagymama kedvesen érdeklődött a babahordozásról, a hordozókendőről. Lényegében a szokásos aggodalmak hangzottak el:

- Nem nől-e nagyon hozzá az édesanyjához a gyermek, ha hordozzák? Ha kicsit nagyobb lesz, majd hisztizni fog, hogy folyton fölvegyék.

- Nem lesz-e túlságosan önállótlan, “anyámasszonykatonája”, ha sokat van karban?

Szépen sorban mind megválaszoltam a kérdéseit, elbeszélgettünk.

Bár a “szokásos” témák voltak, a beszélgetés után mégis hosszasan elgondolkodtam. Azt teljesen természetesnek vesszük, hogy ha egy kisbaba éhes, megetetjük. Ha álmos, megteremtjük számára az alváshoz szükséges környezetet, elaltatjuk, ringatjuk. A testközelségre való igény pontosan ugyanolyan rangú és fajsúlyú igény, mint az éhség, szomjúság vagy fáradtság. Megismétlem, mert ez nagyon-nagyon fontos: valóban ugyanolyan igény, mint bármely más fizikai-biológiai szükséglet. Ebből következik, hogy a testközelség kielégítetlensége ugyanolyan hiányérzetet és fájdalmat képes okozni egy kisgyermekben, mint a gyötrő szomjúság vagy a mardosó éhség. (Hogy mi az alapja ennek az állításnak az bővebben itt olvasható.)

Miért gondoljuk hát, hogy egy kisbaba csak hisztizik, amikor a kezünkben szeretne lenni vagy hozzánk szeretne bújni, és mindezt sírásával adja tudtunkra, mert diszkomfort érzet esetén ez a kommunikációs csatornája? Egy pár hónapos kisbaba nem tud hisztizni. Csak akkor sír, ha problémája van vagy fáj valamije. Higgyük el végre, hogy az anyja és a testközelség utáni vágy számára legalább annyira fontos, mint a biológiai szükségletek kielégítése.

Hagynánk éhezni vagy szomjazni a gyermekünket? Ugye nem!? Akkor miért hagyjuk vágyakozni utánunk? Miért hagynánk sírni, mikor azt kéri, hogy a közelünkben lehessen?

Tréfásan azt szokták mondani, hogy a kisbabákban beépített vízszintmérő van: ha letesszük őket, sírni kezdenek – ha karban vannak, megnyugszanak. Nemde ugyanúgy sírnak, ha éhesek, és nyugodtak, ha a tele a pocakjuk? Nincs ez másképp a testközelséggel sem.

Ui: Ezt a bejegyzést néhány napja kezdtem el írni, és lám a szinergia elém vetette egy nagy tudású ember hasonló véleményét az ügyben. Szeretettel ajánlom minden olvasó figyelmébe!

Még többet szeretnél tudni arról, hogy miért jó a kisbabáknak a hordozás? Még több információt kaphatsz az ingyenes email kurzusban. ITT tudsz feliratkozni>>

Szerencsére a gorillák is a kinti kifutójukon voltak (a benti üvegkalickájuk számomra eléggé lehangoló…). Náluk le is táboroztunk egy jó időre. A januárban született kis gorillára voltunk kíváncsiak. Teljesen meghatódtam, amikor megpillantottam a kicsit. A csöppség épp anyja alkarjába kapaszkodott, a mama pedig féltve-vigyázva vitte egyik helyről a másikra. Nagyon ügyesen közlekedett vele a bokrok-fák között, pedig nem volt könnyű dolga. A hímek folyton szerettek volna közelebb kerülni hozzájuk, de a mama mindig tartotta  a tisztes távolságot a csoport többi tagjától, és nagyon vigyázott a kis gorillára.

Tátott szájjal álltunk a kifutó előtt hosszú-hosszú ideig. És elgondolkodtam: mennyire természetes a szoros anya-utód kapcsolat a gorilláknál, és mennyire sok közös “vonás” van az emberekben és a gorillákban. Jó pár évtizede a nyugati kultúrákban sajnos mégis mindezek ellenére háttérbe szorult a kötődő nevelés gyakorlata, és mindaz, ami ezzel jár: az intenzív testközelség, a babahordozás, az igény szerinti szoptatás. Szerencsére manapság már egyre jobban kezdünk visszatalálni ösztöneinkhez, hallgatunk a megérzéseinkre. Ezt nap mint nap az utcán is lehet látni: örömmel tapasztalom, hogy egyre több szülő hordozza kisbabáját. Az Állatkertben is találkoztunk hordozott babákkal (igaz, legtöbbjük sajnos “láblógatós” kenguruban volt).

Nehezen szakadtam el a gorilláktól, alig tudtam betelni velük. Rakok is ide még egy képet:

Teljesen felvillanyozva jöttem haza. Éreztem-tudtam azt az ősi erőt, amely mindannyiunkban munkál, hogy folyamatosan-szorosan magunkhoz öleljük csemeténket. A gorillák közelében ez szinte tapintható volt. A civilizáció zaja néha elfedi előlünk… Figyeljünk rá jobban!

A fotókért köszönet Bagosi Zoltánnak, az Állatkert fotósának. A fotók forrása: zoobudapest.com

Amikor első babádat várod, a széltől is óvnak: vigyázz magadra, ne emelj nehezet pihenj sokat stb. És te ezeket (többnyire) lehetőségeidhez mérten be is tartod. Élvezed a várandósság minden percét, a növekvő pocakodban mocorgó kicsi babát. Aztán megszületik és hordozott baba lesz Hordozod-hordozod, telnek a hetek-hónapok, és kopogtat a kistesó: én is jövök ám!

És jönnek újra a féltő-szerető tanácsok: ne emelj nehezet, kíméld magad stb. De egy örökmozgó gyerek mellett ezt már nem olyan egyszerű megvalósítani. Mert ő továbbra is joggal igényli a testközelséget, ezentúl is elvárja, hogy felvedd, ha vigasztalásra van szüksége. És az anyák mindent megtesznek a csemetéjükért, hacsak nincs orvosi akadálya (pl. veszélyeztetett terhesség).  Nem mellesleg mondjuk egy nyűgös-dacos kisgyereknek olykor igen nehéz elmagyarázni, hogy most épp miért nem tudod/szeretnéd felvenni őt, vagy neked miért nem jó, ha cipelned kell.

A kérdés az, hogy lehet-e, szabad-e várandósan hordozni? Nem okoz-e problémát a várandósság alatt?

Hordozni várandósan is lehet: természetesen leginkább háton (esetleg csípőn, de az egyre növekvő pocak miatt ez nehezen kivitelezhető). Hogy melyik trimeszterben ki hogyan és mennyire bírja a hordozást, az teljesen egyéni lehet.

- Van, aki az első trimeszterben nem tud hordozni (nem esik neki jól), és aztán szinte szülésig minden gond nélkül viszi a gyermekét.

-Van, aki a várandósság elején még tudja hordozni a csemetét, de a várandósság második felére vagy a vége felé már túlságosan soknak érzi ezt a terhelést.

- Van, akinek csak az emelés megerőltető, amíg a hátára veszi a gyerkőcöt. Aztán amikor már fenn van, akkor vígan jön-megy vele, nem érzi túlságosan fárasztónak.

- Van, aki még a 7-8. hónapban is felköti magára a gyermekét (ekkor már inkább csak rövid távra).

- Megint mások pedig pocakosan váltanak a hordozásról babakocsira, mert egyszerűen egy idő után nem jó nekik a hordozás.

Ha úgy döntesz, hogy várandósan is hordozol, a lényeg, hogy mindig figyeld a tested jelzéseit, és csak annyit vállalj, ami nem túlságosan megerőltető a számodra. Ha nem esik jól emelgetned, ha úgy érzed, hogy keményedik a pocakod hordozáskor, pihenj inkább és keress más megoldást az összebújásra, a gyermekeddel való együttlétre, testközelségre.

Ha gond nélkül tudsz várandósan is hordozni, akkor is érdemes figyelembe venned néhány dolgot:

- Ha gyermeked már akkora, hogy magától fel tud mászni a hátadra, akkor kérd meg őt erre, hogy minél kevesebbet kelljen emelgetned.

- Válassz olyan megkötési módokat és hordozási pozíciókat, melyeknél nincsen csomó a pocakodnál. A csomó nagyon kényelmetlen tud lenni még pocak felett kötve is (de próbáld ki neked milyen érzés). Vezesd el a kendőszárakat a pocakod felett, a mellkasodnál, és tűrd be őket úgy, hogy ne kelljen csomóra kötnöd.

- Lehet, hogy kényelmesebb számodra, ha gyermekedet magasabbra kötöd, vagy épp ellenkezőleg: ha alacsonyabban van a hátadon. Próbáld ki mindkettőt, hogy neked melyik kedvezőbb.

- Ha MeiTai-t használsz, vezesd a derékpántot a pocakod fölött! Lehet, hogy ez a megoldás komfortosabb lesz.

Végül pedig: kísérletezz! Próbálj ki különböző megoldásokat, hogy a lehető legkényelmesebb és legkönnyebb  legyen számodra a hordozás. Ha találsz valami egyéni megoldást, fotózd le és tedd fel a Facebookon a Babahordozás oldalra!

Ha várandós vagy, de még nem hordoztál vagy nem hordozol, szeretettel várlak egy kifejezetten várandósoknak szóló tanfolyamon. Bővebb információért KATT IDE! >>

Kapcsolódó cikkek:

A hordozás csökkenti a testvérféltékenységet

Eszembe jutott az egyik könyv, amit nemrégiben olvastam: Gary Chapman – Ross Campbell: Gyerekekre hangolva (Harmat Kiadó 2006). Gary Chapman több könyvet írt már a szeretetnyelvekről. Öt alapvető szeretetnyelvet különböztet meg: minőségi idő, elismerő szavak, testi érintés, szívességek és az ajándékozás. Mindannyiunknak van egy elsődleges szeretetnyelve. Akkor érezzük leginkább, hogy szeretnek minket, ha ezen a nyelven “szólnak hozzánk”, ezzel tudják legeredményesebben feltölteni a “szeretet-tankunkat”. A Gyerekekre hangolva arról szól, miként működnek a szeretetnyelvek a gyerekek esetében, és hogyan tudjuk a szeretetnyelvüket megismerni, megérteni és a családi harmóniát segíteni ezzel a tudással.

A gyereknevelésben mindegyik szeretetnyelv fontos, de a szerzők különösen kiemelik a testi érintés szerepét. Sok-sok kutatás bizonyította már, hogy az elhanyagolt kisgyerekek lassabban fejlődnek, mint azok a társaik, akiknek bőséges testi kontaktusban és odafigyelésben van részük. Minden kisbaba igényli a testközelséget. Azoknak a kisgyermekeknek azonban, akiknek elsődleges szeretetnyelve a testi érintés, minden más szeretetkifejezésnél fontosabb, hogy sokat legyenek testközelben, sok és sokféle testi kontaktusban legyen részük. Ezeknek a gyerekeknek (családoknak) még fokozottabban ajánlott a hordozás, mert így maximálisan ki tudják elégíteni a kicsik testközelségre való igényét, melynek eredményeképp kiegyensúlyozottabbak és nyugodtabbak lesznek ők és, és ezáltal szüleik is.

Mikor Flóra pár hónapos volt, az igényei és a praktikum vezetett el minket a hordozókendőhöz (mindig kézben akart lenni, mi pedig két hónap elteltével már nagyon nehezen bírtuk a kézben ringatást). Azóta már többszörösen is kaptunk megerősítést arról, hogy neki a testi érintés kulcsfontosságú szeretetkifejezési eszköze, és nagyon-nagyon jól tettük, hogy a hordozás mellett döntöttünk. Manapság már úgy látom, hogy az  ún. “többemberes” babák valójában nem több embert igényelnek, hanem sok-sok testkontaktust. Ezt pedig a hordozással könnyen megadhatjuk nekik (akár az anyuka is egyedül, ha napközben nincs segítsége).

Ha te is szeretnéd hordozni kisbabádat, megtanulhatod egy hordozókendő tanfolyamon!

Ha hordozóeszközt keresel, itt nézz körül!

Forrás: sajto-foto.hu; készítette: Huszti István

Tanulság: bárhová is megyünk a kicsivel, mindenütt jól jön(ne) a hordozókendő. Speciális esetekben a babafülvédő is

Ez nem egyedi jelenség, ezért a hordozóeszköz gyártók ilyen szempontból is felkészültek a kicsik igényeire: lehet kapni olyan hordozókendőket, melyeket kifejezetten a gyerekek méreteire szabtak: ezzel a gyermek hordozókendővel ugyanolyan kendőjük lehet, mint édesanyjuknak, ugyanúgy hordozhatják ők is babájukat, mint édesanyjuk hordozta őket vagy a kistestvérkét! Sőt a nagyobbak saját kistestvérüket is hordozhatják benne.
A gyermekkendőknek szintén van kis zsebük, és kötésleírásuk!

Jelenleg a következő mintákban kapható:

Víz (fehér fekete csíkos)
Föld (szürke levélmintával)
Rózsa
Rubin
Nyár
Forrásvíz
Havasi Gyopár
Kék Csillag

Ez a kendő 30cm széles, kb. 3 méter hosszú.

Ára: 6800 Ft

Megrendelés
[contact-form]

Flóra pl. így hordoz – és persze mesél közben

Vannak érvek pro és kontra. Összeszedtem azokat az információkat, amelyeket érdemes végiggondolni a téma kapcsán.Először is a hivatalos verzió a kerékpárral való gyermekszállításról: “Kétkerekű kerékpáron egy 16. életévét betöltött személy legfeljebb egy, 10 évesnél fiatalabb gyermeket szállíthat a megfelelő gyermekülésen. Kettőnél több kerekű kerékpáron legalább 17 éves személy szállíthat utast.” (Idézet a KRESZ-ből.)

“Magyarra” lefordítva a dolgot ez annyit jelent, hogy kisgyermeket csak és kizárólag biciklis ülésben lehet szállítani. Ilyen ülésekből elég nagy a választék (kormányra szerelhető vagy épp a csomagtartóra; “áthelyezhető” vagy fix; esetleg még dönthető is stb.) Mindegyik ülés lényege, hogy a  gyermek önállóan ül benne, és külön be van csatolva egy biztonsági övvel.

A fentiekből következik, hogy ilyen ülésben csak akkor szállítható a gyermek, ha már tud ülni. Van tehát 6-8 hónapunk a baba születésétől, amikor választanunk kell: vagy nem biciklizünk babával együtt, vagy úgy kerekezünk, hogy magunkra kötjük a bébit. A vélemények megoszlanak a témával kapcsolatban.

Vannak, akiknek a biztonság a legfontosabb, és csak akkor ülnek kétkerekűre, amikor a baba már tud ülni, és biciklis gyerekülésben szállítható. A kerékpáron való közlekedéshez másik biztonsági eszköz is jár: a biciklis sisak (gyereknek és felnőttnek egyaránt.)

Vannak, akik a gyakorlatiasságot választják, és hátukra kötött babával kerekeznek (ha már hordozott babával biciklizik valaki, az biztos, hogy mindenképp a hátán kell legyen a kisgyerek!!!) Azt vallják, számukra ez a megoldás épp olyan biztonságos, mintha ülésben lenne a baba.

Elvben és a gyakorlatban lehet így is, lehet úgy is. Akik azonban a hátukra kötött babával kerékpároznak, jobb, ha tudják: ha megállítja őket a rendőr, csak a két szép szemükben, beszélőkéjükben és a csáberejükben bízhatnak, ha el akarják kerülni a büntetést. A jelenlegi rendelkezések szerint ugyanis ez a közlekedési mód nem szabályos.

Választhatunk azonban más praktikus eszközöket is a családi biciklitúrákhoz. Ilyen pl. a biciklis utánfutó. Ez teljesen szabályos és biztonságos is.

A fentiekkel nem az volt a célom, hogy bárkit befolyásoljak, pusztán az, hogy a tények és tapasztalatok fényében gondolkodj el: neked melyik megoldás a legmegfelelőbb.

Kapcsolódó anyagok:

Kerékpárosokra vonatkozó KRESZ szabályok

Magyar Kerékpárosklub

2010. június 27-én vasárnap délelőtt ismét lesz lehetőségetek, hogy részt vegyetek egy hordozókendő tanfolyamon, ahol megtanulhatjátok, hogyan lehet kényelmesen és biztonságosan hordozni a babátokat .
10 órától: Elöl hordozás (kb. 4 hónapos korig)
12 órától: Csípőn és háton hordozás (kb. 4 hónapos kortól)

Szeretettel várom a várandósokat is az elöl hordozás tanfolyamon!

További információ: meszaniko (kukac) gamil.com

Jelentkezz ITT!

A program rossz idő esetén sem marad el, azonban séta és piknik helyett a Közlekedési Múzeumban tartják meg a rendezvényt.

Részletek az Ölbebaba Egyesület honlapján.

Kismamaként azonban sokszor nehéz megszervezni, hogy valaki vigyázzon a gyermekedre, míg te a kondíciódat ápolod. Ezért szerintem az a legjobb megoldás, ha együtt tudok mozogni. Igen ám, de hogyan? Kisgyerekkel nem lehet úszni, aerobikozni vagy futni. Lehet járni baba-mama jógára, ami nagyszerű dolog, de emlékeim szerint engem nem mozgatott meg annyira, hogy jóleső fáradsággal induljunk haza óra végén. Lehet menni babaúszásra, de az nem neked, hanem a babádnak szól. Lehet menni manótornára vagy tipegőre, de ezek mind-mind a kicsiket mozgatják és nem téged.

Van viszont egy olyan mozgásforma, amely tetőtől talpig megmozgat, gyermeked végig veled lehet és bónuszként mindezt jó levegőn teszed: ez a nordic walking.

A nordiconline.hu rendszeresen szervez edzéseket kismamáknak és anyukáknak.

• Ha már tudsz hordozni, nyugodtan viheted magaddal a gyermekedet és hordozódat. Mehettek együtt.
• Ha még nem tudsz hordozni, akkor is részt tudtok venni együtt az edzéseken: hordozóeszközt biztosítok a helyszínen és szakszerű segítséget is kapsz, hogy edzés alatt hordozni tudd kisbabádat.

Ha részt veszel a hordoznijo.hu hordozókendő tanfolyamain, ajándékot kapsz: az első nordic walking edzés ingyenes.

Nincs több kifogás! Mozgásra fel!

A hordozókendő tanfolyamokra itt tudsz jelentkezni>>

A tanfolyami időpontokat a tanfolyamnaptárban és az oldalsávban találod.

Tanfolyami helyszínek>>

Már csak egy szuper jó minőségű hordozóeszközre van szükséged? Itt nézz körül!>>