A hordozás csökkenti a testvérféltékenységet

Nagy örömömre szolgál, hogy sok olyan anyukával találkozom a tanfolyamokon, akik második (vagy harmadik) gyermeküket szeretnék hordozni.

Némelyek azért jönnek a tanfolyamra, mert első gyermeküket nem hordozták, és ezt utólag nagyon sajnálják. Következő babájukat már mindenképp szeretnék hordozni, mert tudják és érzik, hogy ez mennyire fontos és jó dolog.

Mások azért keresnek meg, mert hordozták ugyan elsőszülöttüket, de nem megfelelő hordozóeszközben. Vagy esetleg kendőben hordozták, de nem tanulták meg jól. Vagy csak elöl hordoztak, és akkoriban a csípőn- és háton hordozás elsajátítására már nem volt módjuk. Időközben viszont felismerték, mekkora szabadságot ad a háton hordozás és szeretnék megtanulni.

Bármikor is fordulnak hozzám, én nagy-nagy örömmel fogadom őket. Olyan nagyszerű érzés látni és tapasztalni, hogy a szülők maguk is egyre fejlődnek, és nem maradnak a mókuskerékben (“előző gyerekemet is így neveltem, jó lesz a másodiknak is így”), egyre többet informálódnak, egyre többet tudnak, és hajlandóak még többet tanulni.

A minap épp egy olyan anyukával találkoztam, aki a most 19 éves nagyfiát még annak idején kenguruban hordta, most három éves kisfiát már kendőben, de csak a kendőhöz kapott fényképes leírásból próbált boldogulni. Kislányuk pedig most egy hónapos, miatta tanulta meg kényelmesen és biztonságosan megkötni a kendőt.

A szülők tanulni vágyásán és információéhségén, jóakaratán kívül van ennek a ténynek praktikus oka és háttere is. Mégpedig az, hogy minél több gyerek van, annál több kézre és figyelemre van szükség, és annál nagyobb segítség a hordozás. A kicsi baba nyugodtan szuszoghat édesanyján, míg a nagyobb testvér is megkapja, amire vágyik: figyelmet, mesét, játékot. Nem kell folyton azt mondani, hogy “most a baba miatt nem érek rá veled foglalkozni”.

Testvérek és a babahordozás

0 Hozzászólás “A hordozás csökkenti a testvérféltékenységet”


  • Nincs hozzászólás

Szólj hozzá!